Az FPS műfaj az utóbbi időben elégé állóvíz. Nem igazán látunk korszakalkotó újdonságokat vagy bármit, ami egy kisebb hullámnál nagyobb zavart keltene ezeken a vizeken. Nehéz megmondani mi lehetne az. ami képes felzavarni ezt az állóvizet, de talán az Overwatch lehet a válasz.
Válasz olyan kérdésekre, amik már a Team Fortress 2 óta keringenek a levegőben. Az Overwatch persze nem csak nagy siker, de nagy bukás is lehet. Igazi ereje ugyanis pont abban rejlik, hogy olyan dolgokat láthatunk benne, amiket semmilyen más FPS-ben nem fogunk megtalálni.
Az Overwatch FPS alapjában véve, de nem minden karakter hordoz lőfegyvert. A széles karakterválaszték támadókra, támogatókra és védőkre oszlik. Nyilvánvaló, hogy az Overwatch rendelkezik MOBA inspirálta elemekkel is, de nem MOBA. Nem fogunk creepekel találkozni a pályákon és nincsenek behatárolt útvonalak sem. Vannak viszont különböző célok és feladatok, hogy épp védekezünk vagy támadunk azt az adott helyzethez igazodva kell eldönteni. A válaszható karakterek közül valószínűleg csak néhány fog megtetszeni igazán és ez jól is van így. Hatalmas különbségek vannak a karakterek között és soknál érezhetjük azt, hogy csak kifejezetten más karakterekkel együtt hasznosak. Ez az az irány amerre a class-based lövöldözős játékoknak haladnia kell. A csapat minden egyes tagja valóban különbözik és csak egymást segítve lehetnek igazán sikeresek. Persze ez azt is jelenti, hogy néhány karakterpárosítás kifejezetten értelmetlen még mások látványosan jobbak együtt.
Az Overwatch játékmenete ezért is olyan briliáns. Nincs két egyforma ütközet, mindig alkalmazkodni kell a szituációhoz. Ez a fajta sokszínűség persze lehet jó és rossz hír is. Van egy fajta mélysége a játéknak és bizony kell vele időt tölteni, mire rájövünk mely karakterek a kényelmesek számunkra nem beszélve arról, hogy ismerni kell a többi karaktert is, hogy tudjuk, mégis mit tudnak tenni ellenünk. Ez nem biztos, hogy hozza azt a fajta kikapcsolódást, amit a normál FPS-hez szokott játékosok megszoktak.
Elképzelhetetlen például, hogy az Overwatch ebben a formájában működjön egy sima Deathmatch stílusú móddal. A legtöbb karakter egyszerűen nem funkcionálna ilyen környezetben. Tetszik vagy sem a legtöbb játékos aki FPS játékot vasáról nem akar órákat tölteni azzal, hogy elsajátítson egy karaktert és stratégiákban gondolkozón. Márpedig az Overwatch erről szól.
Azért nem kell megijedni az Overwatch alapvetően nagyon csalogató. A karakterek érdekesek és könnyen felismerhetők. A játék pedig nem fog bedobni a mélyvízbe anélkül, hogy legalább néhány gyakorlókört le ne futottunk volna. Kezdetben minden meccs után tanulni fogunk egy csomó új dolgot. Ha már majd azt érezzük, hogy tudjuk melyik skill baráti és melyik ellenséges, akkor már alakul a dolog.
A játék nagy erőssége egyben a legnagyobb gyengéje is. Hasonlóan egy MOBA játékhoz a csapatdinamika megléte vagy hiánya teljes mértékben meghatározza a játék végkimenetelét és az élvezhetőségét is. Akarva vagy akaratlanul, de a Blizzard egy olyan játékot hozott létre, aminek nehéz a mesterévé válni és igazán sikeresek csak csapatban lehetünk.
Ez persze azt is jelenti, hogy akik már lassan egy éve játsszák a játékot azok hihetetlen előnnyel fognak indulni azokhoz képest, akik csak ezután vetik majd bele magukat a játékba. Ez egy olyan probléma, amivel egy Call of Duty vagy egy Battlefield nem kell, hogy szembenézzen, bár ott is sokat számít a tapasztalat. Mégis pont ez a fajta komplex és sokszínű játékmenet lehet az, ami megfogja az embert és készteti, hogy újra és újra nekivágjon az Overwatch-nak. Ha ilyesmire vágyunk, akkor egy olyan játékot kapunk a Blizzard-tól az Overwatch személyében, amit sehol máshol nem tapasztalhattunk még.