Bizony egy kamaszodó korú MMORPG játéknál, mint a WoW nem lehet mindig a legegyszerűbb feladat újabb és újabb, de mégis jó és ötletes küldetéseket kitalálni. Mégis azt mondhatjuk, hogy a Blizzard egész jó munkát végez e téren. Persze vannak kicsit elfuseráltabb próbálkozások is, de mindig van egy jó történet, egy kis érdekes csavar vagy csak valami vicces dolog, amiért azt mondhatjuk, hogy oké ezt a küldit is megérte megcsinálni. Aztán jött a Legion. Jött egy csomó szuper új küldetés, ami között akad egy, aminek semmi más célja nincs, minthogy kiakassza az embert. Egyszerűen indokolatlan, hosszú, bosszantó és nem tanít semmit. Ez a küldetés a Mounting Made Easy.

A küldetéssel kizárólag a legelszántabb bőrdíszműves betyárok fognak találkozni, ugyanis ez a vége az LW prof küldetésláncának. A küldetés teljesítéséért cserébe megkapjuk az elkészítési receptjét az Elderhorn Riding Harness-nek, ami egy Mount, amit csak 800-as LW skill mellett tudunk használni és még csak el se adható, de ez egy másik tészta. A küldetésnél maradva, nem az lenne a gond, hogy nehéz a küldetés, mert legyen is az, hiszen ez az LW szál vége. Csakhogy ez a küldi faék egyszerűségű. Kimegyünk Stormheim észak-keleti csücskébe, ahol meglátjuk a Great Northen Elderhorn-t (nagy fehér rénszarvas), felpattanunk a hátasunkra, meglasszózzuk a fehér csodaszarvast, mire az megpróbál kereket oldani, mi meg követjük.  Egyszerű igaz? Volt is már ilyen küldi a WOD-ban is, akkor meg miért akadtak ki az emberek, köztük én is? A probléma ott kezdődik, hogy ez a küldetés csak Mounton teljesíthető. Azt gondolnánk, hogy ez így könnyebb, de ráfogunk jönni, hogy már a küldetés neve is egy gúnyos csúfolódás a kárunkra. Lesznek olyan helyek, ahol pont azért lesz nehéz követni ezt az elmeroggyant bolond módjára sziklák hátáról magát levetni nem szégyenlő szarvaskomát, mert nem tudunk leszállni a hátasunkról. Ráadásul tartani kell a lépést vele különben elszakad a lasszó és kezdhetjük előröl az adott szakaszt. Igen, csak az adott szakaszt. A küldetés olyan hosszú, hogy 6 checkpoint is van, gyakorlatilag egész Stormheim zónát körbeszaladjuk. Oké, kicsit időigényesebb a küldi még ezt is meg lehet érteni, de hogy végig szívat minket ez a jószág? Az már kegyetlenség. Olyan helyekről ugrik le és landol full hp-val, amit ha mi utána csinálunk, akkor csúnyán nyakunkat szegjük. S amikor már azt hinnénk, hogy mesterévé váltunk a szikláról és vízesésről való leugrálásnak, akkor hirtelen felugrik ez a bak egy olyan helyre, ahova mi nem tudjuk követni. Most komolyan? A legegyszerűbbnek tűnő részeken is higanymozgású alkoholista módjára navigál négylábú barátunk belső GPS-e, hogy ha nem vagyunk résen, akkor elhagy minket egy bokornál. Tulajdonképpen még eddig tetszett is ez a küldi nekem, hiszen azért mégis csak egy vadállatot űzünk, ami próbál minket elhagyni. Szóval én érthetőnek tartottam, hogy ő nem az a fajta és nem adja könnyen magát. Viszont úgy az utolsó előtti szakasznál már tényleg csak a frusztráció maradt. Külön poén volt a maga beteges módján, amikor odatotyogtunk egy nagy szakadék szélére, lenéztünk és már láttam lelki szemeimmel a karakterem hulláját a szakadék aljában futó patakban úszni, amikor megrántotta Elderhorn a fejét (áhh csak vicceltél te kis… huncut) és tovább baktatott.

A küldetés végével aztán számot vethetünk, hogy akkor ennek a küldetésnek mi is volt az értelme. A csodaszarva fogás nehézségeit akarta vajón nekünk ilyen hitelességgel közvetíteni a küldetést kiötlő emberke vagy csak az idegeinkkel akart játszani? Szerintem utóbbi, de legjobb esetben is mindkettő.