Az esportrajongók jellemzően a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok, akik az iparágon kívüli vállalatok számára is vonzó célcsoportot jelentenek. Különösen igaz ez a COVID-19 kitörése óta, mivel a nézőszámok rekordszintre történő emelkedésének köszönhetően egyre több szervezet nyitott az esport felé. Üzleti oldalon ugyanakkor számos lehetőség még kihasználatlan – hívja fel a figyelmet friss fogyasztói felmérésében a Deloitte.
A néző mindenek felett
A hosszútávú gazdasági siker elérése érdekében fontos, hogy az esportban tevékenykedő szervezetek felismerjék az ezt elősegítő legfontosabb tényezőket. Ide tartozik például a nemzetközi piac számára is vonzó versenyek szervezése, a bevételek hatékony diverzifikálása, vagy a szponzori partnerségek megfelelő megközelítése. A legfontosabb szempont azonban a célközönség kiismerése, amiben segítenek a digitális csatornákon keresztül beérkező közvetlen visszajelzések. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem létezik tipikus esportfogyasztó, és nincs két egyforma esport sem – mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Az esport szurkolók rendkívül sokszínű, értéktudatos és hangos tábort alkotnak. Csak kisebb részben vannak köztük jelen a Z generáció tagjai (26%), legtöbbjük 26 és 40 év közötti (40%), akik átlagon felüli végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek.
Platformok és preferenciák
Az esport abból a szempontból hasonlóságot mutat a hagyományos sportokkal, hogy az élő események sajátos élményekkel gazdagítják a résztvevőket. Ilyenkor a helyszínen megjelenő lelkes rajongók kivételes hangulatot teremtenek az arénában, amely a képernyőkön figyelő nézőket is elvarázsolja. Ezt alátámasztja a Deloitte felmérése is, mely szerint azok, akik korábban jegyet váltottak egy rendezvényre, szinte biztosan részt vesznek egy következőn is. Az esport előnye - más iparágakkal szemben -, hogy az eseményeket, bajnokságokat online is meg lehet tartani. Mivel a járványhelyzetben az emberek lényegesen több időt töltöttek otthon, az esport nézettségi adatai megugrottak, miközben a hagyományos sport- és szórakoztatóipari szegmensek szüneteltek. A meglévő esportfogyasztók 42 százaléka növelte aktivitását a pandémia előtti időszakhoz képest.
Az élő események vonzerejének dacára is az online fogyasztás az esportközvetítések fő támasza: az esportfogyasztók 66 százaléka streamen keresztül jut a tartalomhoz, ráadásul 49 százalékuk ezt a csatornát tartja kedvencének. Ez az adottság lehet a meghatározó abban is, hogy a felmérésben megkérdezett európaiak több mint fele a COVID-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt találkozott az esporttal először. Különösen nagy volt a bővülés azon fogyasztók körében, akik saját bevallásuk szerint nehezen viselték a pandémia kihívásait (ebben a csoportban 2,43-szorosára nőtt a penetrációs arány*), illetve a női nézőknél (2,36-szoros bővülés).
Siker(e)sport?
Az európai országok esport közönségének több mint a fele 2020-ban vagy 2021-ben kezdett el komolyabban érdeklődni az iparág iránt. Az érdeklődés hiába határtalan, ez nehezen mutatkozik meg a bevételek alakulásában.
Akiváló minőségű ingyenes tartalmak bősége miatt a digitális nézettség rendkívüli népszerűsége sem eredményezett rövidtávon nagyobb bevételnövekedést az ágazatnak. A médiatartalmak pénzzé alakításán túl, a kényszerűségből törölt eseményekből és a szponzori szerződések átütemezéseiből származó magas veszteségek szintén nagy terheket rónak az iparágra – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.
Ugyanakkor összességében egy fiatal, dinamikus és fogyasztóorientált ágazat lévén az esportra fényes jövő vár, ami a következő generációk fogyasztási szokásaiban még nagyobb szerepet fog játszani. A nagy kérdés csak az lesz, hogy ezt a fejlődést hogyan tudja az iparág hasznosítani és pénzzé alakítani.
A Let's Play! – The European esports market elnevezésű kiadvány alapja egy 2021 júliusában és augusztusában elvégzett, 20 000 emberre kiterjedő fogyasztói kutatás, amelyet a Deloitte az ISFE Esports-szal, az Európai Interaktív Szoftver Szövetség egyik részlegével együttműködve végzett. Ezt egészítette ki egy szakértői felmérés az európai esport ökoszisztéma 14 országában működő szervezetek közel 70 vállalati képviselőjével.
