A közlemény szerint az NMHH és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) tavaly ősszel végzett kutatást azzal a céllal, hogy feltárják a digitális eszközhasználattal és a különböző médiatartalmakkal kapcsolatos fogyasztási szokásokat.

Azt írták, hogy a gyerekek médiafogyasztásában a különböző eszközök és platformok használata gyorsabban változik és tolódik el az új technológia irányába, mint az idősebb korosztályokban.

Kiderült, hogy a megkérdezett családok többségében a gyerekek jelentős része a felső tagozatba lépve kapja meg első okostelefonját.

Az adatok szerint óvodáskorban internethasználatról és online játékokról alig lehet beszélni, még a hagyományos játékoké a főszerep. Az internetezés szinte kizárólagos célja, hogy a gyerekek megnézzék kedvenc meséiket és rajzfilmjeiket, elsősorban a YouTube-on, illetve néhány meseoldalon.

Az alsós gyerekeknél már megjelennek az online játékok, de még viszonylag erős szülői felügyelet mellett. A hat-tizenegy évesek mindennapjaiban a gyermekfilmek mellett már nagyobb mértékben jelen vannak a rövid, színes, vicces videók és online játékok: a lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülők, a fiúknál pedig a Minecraft és a Fortnite – állapították meg.

Ugyanebben a korosztályban az internetezés évfolyamról évfolyamra egyre komolyabb szerepet tölt be az oktatásban és az idegennyelv-tanulásban. Náluk jelenik meg gyakrabban a közösségimédia-használat, azon belül is most már inkább a TikTok, mint a Facebook – írták.

A tíz-tizenöt évesek között „virágzik a közösségi média”, az internetezés fő tevékenysége a Facebook-, az Instagram- és a TikTok-profil ellenőrzése, a posztolás, a Messenger-üzenetváltás. Ebben a korosztályban három gyerekből ketten fent vannak a Facebookon, de erős a TikTok-jelenlét is: minden második-harmadik gyerek „tiktokozik”.

Megállapították, hogy a felsősök körében az internetezés már nem csupán a közösségi médiát, a tanulást, az idegennyelv-oktatást szolgálja, de jó eszköze a távoli rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásnak is.

A megkérdezett szülők és pedagógusok véleménye a digitális eszközök, a közösségi média és a televíziókészülék használatának előnyeiről és hátrányairól nagyjából azonos: egyetértenek abban, hogy a tévézés és az internetezés kontrollált körülmények között – értve itt a tartalomválasztást és az időtartam-korlátozást – előnyére is válhat a gyerekeknek, főleg az iskolásoknak.

A felső tagozatos diákok szülei szinte valamennyi fenyegetéssel kapcsolatban érzékenyebbek, aggódóbbak, mint az alsó tagozatosok szülei. Az ő 16 százalékuk már lényegesen gyakrabban tapasztalta meg, hogy gyermekeik időnként nem kívánt tartalmakkal találkoznak.

A felsősök szüleinek 17 százaléka számolt be arról, hogy gyermekeik internetes zaklatásnak is ki vannak téve – írták. Tizedük pedig azt is elmondta, hogy gyermekük jelszavát ellopták vagy profilját feltörték – tették hozzá.

Ők egybehangzóan leginkább a gyermekeiket érő zaklatásoktól, agresszív, szexuális tartalmak jelenlététől félnek, de tartanak attól is, hogy gyermekükben internetes függőség alakul ki – írta az NMHH.

A szülők, a tanárok és az óvodapedagógusok többsége egyetért abban is, hogy a fő kockázat a mozgásszegény életmód miatt a fizikai aktivitás csökkenése, ezáltal a gyerekek testi-fizikai állapotromlása. A megkérdezett szülők 38-44 százaléka tart ettől a veszélytől, míg a tanárok, pedagógusok sokkal aggasztóbban ítélik meg a kérdést: 62-78 százalékuk osztja ezt a véleményt – áll a közleményben.