Az Agents of Mayhem játéknál már a megjelenése előtt sejteni lehetett, hogy valami nem stimmel. Ahhoz képest, hogy milyen kaliberű játékra számítunk, valahogy gyanúsan alacsony szinten működött a marketing gépezet. Ez persze önmagában még nem jelentett semmi többet egy rossz ómennél, hiszen láttunk már jó játékokat kijönni gyeszora marketinggel. Nem AAA játékokat, de na. Sajna az Agents of Mayhem esetében nem a marketing okozta a legnagyobb fejtőrést.

Az Agents of Mayhem a Volation stúdió szégyene. Nem azért mert annyira rossz, hanem azért, mert annyira kihagyott lehetőség.  Adott a Saints Row játékok univerzuma, adott egy csomó jópofa karakter, egy csomó jó ötlet, ami végül mind ment a lefolyóba, mert nem voltak képesek összerakni a részleteket. Tegyük félre, hogy a játéknak nincs co-op része, amit eleve sok játékos elvárt ettől a címtől. Tegyük félre azt is, hogy megjelenésekor lényegében az összes platformon rosszul teljesített a játék, akkor se lehet elmenni azon tény mellett, hogy unalmas, ismétlődő feladatok jönnek egymás után, még unalmasabb és még zavaróbban ismétlődő ellenfelekkel. Ettől függetlenül mindig ott egy „de” a levegőben. Nem egy élvezhetetlen játékkal van dolgunk, hanem egy olyan játékkal, ami éppen csak lecsúszott arról, hogy átlagon felüli és ezáltal emlékezetes legyen. Ne higgyünk annak, aki azt mondja, hogy az Agents of Mayhem egy vacak játék, mert nem az, csak bosszantó, hogy mennyire nem aknázták ki a fejlesztők a benne rejlő potenciált.